Kivándorlás vagy maradás? A hűség szerepe az egyéni döntésekben

This paper investigates the reason behind the modest level of international migration in the presence of vast development disparities and low mobility costs. It is argued that this can be explained by the psychic aspects of migration. In the applied approach, psychic costs are not included in mobility costs; instead, they arise from the interconnectedness of people and their altruist attitudes. The study claims that this kind of psychic connection, defined as loyalty, may play a more important role in migration decisions. Journal of Economic Literature (JEL) codes: D01, D03, F22A tanulmányban arra a kérdésre keresem a választ, hogy napjainkban az országok közötti jelentős fejlettségbeli különbségek és alacsony mobilitási költségek ellenére miért tartózkodnak mégis sokan a nemzetközi migrációtól. Álláspontom szerint ez a kivándorlás lelki aspektusaival magyarázható, amelyet újszerű módon nem a mobilitási költségek között tárgyalok, hanem a személyközi kapcsolatokban megjelenő altruizmusra vezetek vissza. Ennek segítségével azt mutatom be, hogy az így definiált hűség a korábban tárgyaltaknál fontosabb szerepet játszhat a migrációs döntésekben, s napjaink megváltozott környezetében ellenösztönzője lehet a kivándorlásnak. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D01, D03, F2

A migráció gazdaságtana: egy intézményi közgazdaságtani megközelítés = Economics of Migration: an Institutional Approach

A nemzetközi migráció egy velünk élő jelenség, így okainak és mozgatórugóinak megértése is tudományos érdeklődés tárgyát képezi. Ennek megfelelően a közgazdaság-tudomány különböző iskolái számos elméleti modellt alkottak mind az áramlások, mind az abban részt vevő migránsok szelekciójának magyarázatára. Ezen elméletek azonban továbbra is csak részleges válaszokkal szolgálnak a vándorlás okainak – s még inkább a helyben maradás rejtélyének – értelmezésére, ráadásul arra sem voltak képesek, hogy egy egységes keretbe ötvözzék az empirikus vizsgálatok, illetve a más társadalomtudományok irányából érkező eredményeket. Jelen disszertáció az intézményi közgazdaságtan szemszögéből közelíti meg az elvándorlási döntés kérdését, s célja egy olyan elméleti modell megalkotása, amely reflektál az említett hiányosságokra, s továbblépést is kínál azokhoz. Modellünk felvázolásakor építünk a migráció meglévő mikro-szemléletű közgazdaságtanára, ám azt kiegészítjük az új intézményi közgazdaságtan és a viselkedés-gazdaságtan bizonyos vívmányaival. A migrációs döntést befolyásoló tényezők között így számolunk a racionalitás korlátozottságával, az egyént körülvevő intézményekkel illetve az intézményekbe vetett bizalommal, a tranzakciós költségekkel, a specifikus beruházásokkal, valamint a hűségként manifesztálódó altruizmus jelenségével. Ezen koncepciók felhasználásával egyfelől realisztikusabb képet adunk az migrációs döntést alakító tényezőkről, másfelől a korábban szeparáltan meglévő iskolák illetve tudományterületek tudását is egységes elméleti keretbe foglaljuk. Elméleti modellünket empirikus eszközökkel is teszteljük. Mikro szintű, elvándorlási hajlandóságra irányuló Eurobarometer adatok felhasználásával és logisztikus regressziók becslésével igazoljuk az általunk felvezetett tényezők szignifikáns hatását az elvándorlási szándék alakítására. Mindezek révén disszertációnk több ponton hozzá kíván járulni mind a migrációs, mind a közgazdaság-tudományi irodalomhoz: - Ennek első momentuma az irodalmi áttekintésünkhöz kapcsolódik: (i) a migrációs elméleteket a korábbi sablonosságon túllépve újszerű szerkezetben, napjaink trendjeit is figyelembe véve dolgozzuk fel, amit (ii) kiegészítünk az empirikus munkák ugyancsak széleskörű, rendszerezett formában történő feldolgozásával - Elméleti modellünk újszerűsége a közgazdaság-tudomány és a migrációkutatás szempontjából is értelmezhető. (i) Új alkalmazási területet adunk az intézményi közgazdaságtannak, megmutatva, hogy a korábbi (üzleti, politikai) alkalmazásokon túl a migrációs döntést befolyásoló tényezők leírására is sikerrel alkalmazhatók. (ii) Mindez a migrációkutatás szempontjából azt jelenti, hogy az elvándorlási döntést egy ebben a kontextusban korábban még nem használt megközelítésmóddal írjuk le. Ezzel több korábban szétszórtan, más tudományterületek irodalmában meglévő ismeretanyagot integráljuk egy egységes közgazdasági modellbe, s új tényezőkkel is szolgálunk a migrációs hajlandóság természetének megértéséhez. (iii) Ennek során rámutatunk az intézmények fontosságára, amelyet azonban újszerű módon az egyén szempontjából, az intézményi bizalom segítségével értelmezünk. (iv) Ezzel Győrffy Dóra intézményi bizalom-modelljét is kibővítjük. (v) Az intézmények hatásával kapcsolatos eredményeink közpolitikai implikációkkal is bírnak: rámutatnak a befogadó intézmények szerepére az elvándorlás fékezésében. (vi) Továbbá modellünkben a tranzakciós költségek és a specifikus beruházások koncepcióinak használatával olyan tényezőket integrálunk egységes közgazdaságtani keretbe, amelyeket az irodalom korábban jobbára nem közgazdaság-tudományi terminusokkal írt le. (vii) Az altruista attitűdön keresztül jelentkező hűség modellbe építésével pedig újszerű tartalmat adunk a migrációs irodalomban oly fontosnak tartott, korábban azonban nem formalizált, s nem valódi erőforrás-költségként számontartott lelki költségeknek. - Mindez egyúttal a helyben maradás rejtvényének megoldásához – s ezáltal a neoklasszikus megközelítés hiányosságainak mérsékléséhez – is adalékokkal szolgált. A visszatartó tényezőkként azonosított faktorok ugyanis a kivándorlási hajlandóság ceteris paribus csökkentése mellett arra is rávilágítottak, hogy bizonyos jellemzők miért tehetnek irrelevánssá egyes társadalmi csoportokat a migráció szempontjából. - Modellünk túllép a hagyományos közgazdaság-tudományi megközelítésen azáltal, hogy a migrációt a gondolat felmerülésétől az aktus megvalósulásáig folyamatként, s nem egy időben pontszerű, diszkrét döntésként értelmezi. - Az adatokkal kapcsolatos kihívások és dilemmák rendszerezett bemutatása is fontos hozzájárulásnak tekinthető: kiindulási pontként szolgálhat a migráció kutatásába kezdők számára, hiszen lépésről lépésre vezeti fel az empirikus elemzés gyakorlatában felmerülő kérdéseket, bemutatva a kihívásokhoz kapcsolódó lehetőségeket is

Contemporary Realism in Theory and Practice : The Case of the Ukrainian Crisis

This paper analyzes the Ukrainian crisis through the lenses of the contemporary realist schools of the theory of international relations. One the one hand, it is claimed that Russian responses were motivated by the logic of the balance of powers, upset by actions taken by the West. On the other hand, we prove that realism still has significant explanatory power in the context of 21st century

Bounded rationality and altruism: behaviourism in economics

This essay is intended to respond to the criticism of economic science that it builds its models on unrealistic assumptions from the start. Perfect rationality and the axiom of self-interest are indeed two of the main tenets of neoclassical economics. In this paper, however, we argue that the application of these doctrines is far from exclusive. Indeed, with the achievements of the behaviourist approach and behavioural economics, the theory of bounded rationality was accepted as early as the last century in this scientific area, along with the recognition of altruistic behaviour. Many of these achievements have been more or less integrated into mainstream thinking by now, and once applied, by relying on more psychologically realistic assumptions they may significantly contribute to improving the forecasting power of economic models